bocsi
2012.01.21. 18:14
Én úúúgy készültem erre a posztra, le akartam írni, hogy milyen boldog voltam/vagyok a tegnap este produkált hülyeségözönötöktől (basszusdeszépszó), ehelyett fáj a fejem (nem vagyok másnapos, csak egészségtelen a kedélyállapotomra az egész napos otthon rohadás) és meg akarok halni (de ez most csak szimpla életunt, rosszkedvű haldoklás, nem a komolyan vehető, depressziós) és túl sok zárójelet használok (de muszáj, mert a gondolataim nagyon csaponganak és máskülönben értelmetlen lenne a poszt).
Ok:
Balázs. Esetleg bővebben? Hiányzik, hiányzik a szeretgetése, a mosolya, a nevetése, a lénye, ami leginkább mindent beragyogó, szívet-lelket felmelegítő napsütésre hajaz, hiányzik az illata, hiányzik a borostyánzöld szeme, mert nem tudok benne gyönyörködni, hiányzik az a leírhatatlan érzés, amikor hozzábújok, mert tipikusan amolyan "olyankor felőlem össze is omolhatna ez a Földnek titulált lélektemető"-érzés, ráadásul mostanában folyton úgy érzem, hogy fázom, nem fizikailag, hanem lelkileg (igenis van olyan), amikor nem vagyok vele.
Storno, rám írt ez a drága, hacsak fél perc erejére is, mert inkább felhív :3
Énolyankibaszottboldogvagyok.
Tsók
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.