Iigen, teljességgel tisztában vagyok vele, hogy mocskosul régen pötyögtem új posztot, de basszus, így rápillantva a statisztikákra, még csak meg se zuhant a látogatók száma... o.O Lehetséges, hogy szerény olvasóközönségem érdeklődését sokkal inkább felcsigázza az új posztra szomjazás kínja (látszik, hogy kiestem a gyakorlatból, ez is megint kurva értelmes mondat lett; mindegy, aki akarja, úgyis megfejti), mint hogy nap mint nap produkálok egy posztot.

Az előző rész/egy hónap tartalmából:
- legyőztem a strandfóbiámat. Merthogy volt strandfóbiám, amit nagyjából így lehetne definiálni: zavarba hozott és kellemetlenül érintett, hogy gyakorlatilag fehérneműnek megfelelő nagyságú ruhadarabokban kell flangálnom egy tucat vadidegen előtt, akik meg is bámultak annak rendje és módja szerint. Ez eredhet az önértékelési zavaraimból is, vagy abból, hogy szimplán hülye vagyok. Mindegy, Balázs egómra roppant áldásos hatású szeretgetésének köszönhetően már nem zavar - annyira. De még mindig vigyorgok idétlenül, mint a tejbepapi; mert pirulni ugyebár nem tudok.
- megkaptam az Xperia-mat (ikszpériámat/xpériámat - nem tudom, melyik néz ki idiótábban?), majd azzal a lendülettel el is hagytam az Ikeában vasárnap, amikor Pesten jártunk (erről majd lejjebb); ezúton is puszi a hasadra, drága-drága srác az étterem kasszájából, amiért még időben, más előtt megtaláltad, és nem vágtad zsebre :3
- ja, a fentebb emlegetett telefon a Béla nevet kapta a keresztségben, ezentúl így fogom emlegetni - merthogy fogom még emlegetni. ("Bélabaszdmeg, én nem azt akartam megnyitni! Apaa, Béla megint gyökér...")
- átmentem kémiából, ez bővebb taglalást nem is igényel. Hiphiphurrá, örvendjen mindenki.
- voltam Pesten kiccsaládom apás kiadásával (ez Apát, a párját, az ő lányát, hugicát, meg engem fed), én félig elhagytam a xikszpérijámat (ez visz minden eddigi verziót), Hugic a kocsit lopatta el félig - ez alatt azt szeretném, ha értenétek, hogy csontra lehúzva hagyta a hátsó ablakot egy forgalmasabb utcában. Fél órával, felfrissített franciatudással (merthogy velünk együtt vonult be a kajáldába második ukrán front francia iskolás kirándulócsoport (ezek se normálisak, hogy Pestre jönnek kirándulni..) kiadása), és egy rakat megmaradt Burger Kinges üdítővel később kollektíven kaptunk agyfaszt a mulasztásán és a tényen, hogy a kocsi teljesen érintetlen. Nagyon szeretnek minket az égiek.
- tehát voltam KFC-en, Burger Kingben, Ikeában, Premier outletben, Arena Plázában, Szépművészetiben a Fotóművészet születése c. kiállításon, Aquaworld-ben, Vidámparkban éjszaka, plusz a Tranzit Art Café-ban, ami aaannyira édesen, kreatívan van berendezve, hogy teljesen magamon kívül voltam a gyönyörűségtől. Ittatok már ristretto-t? Állati finom, persze csak ha szeretitek a rövid, tömény feketéket. Semmi cullang, semmi fölösleges víz, csak maga a kávé, mindent kitöltően és áthatóan.

Voltam a Medve-szurdokban is, a képeket érdemes megnézni dA-n, mert a hely egyszerűen hihetetlenül álomszép, olyan mintha Tolkien mesevilága kelt volna életre (feltéve, hogy van a sztorik helyszínei között ennyire élettől ordítóan, harsányan, vibrálóan zöld elvarázsolt erdő). A képeket ITT találjátok.
Vicceltem. Igazából ITT vannak.
- Tegnap Gergővel és a többiekkel strandoltam a helyi pancsolóban, megint megdobtad kicsit az életkedvem. Jaaaa, fontos információ: ismét Balázs hathatós közreműködésének köszönhetően kibékültünk :) Sőt, az hagyján, hogy kibékültünk, de most még sokkal jobb a  - nem tudok rá jobb szót, bocsi - kapcsolatunk, mint anno, amikor pátyolgatta a sárba tiport lelkivilágomat.
- továbbá, túléltem ismét egy osztálykirándulást és Hannával is rendeztük a viszonyt - azt, hagyjuk, hogy hogyan, de a lényeg, hogy nincs több lélekszaggató gyűlölködés.
- voltam fenn Győrben, sörsörsör, kevés kaja és sok alvás, ez nem túl egészséges, ellenben roppant élvezetes életmód. Összefutottam a haverjaival is (akkor is sort kerítek arra a masszázsra, blöö.), nyálcsorgató beszámolót kaptam a VOLT-ról, bár el nem mennék semmi pénzért, mégis, utána volt bennem egy kis vágyakozás a fesztivál után (szerencsére már kiöltem magamból).
- most és jövő héten pedig gyakszin leszek. Egészen gyilkos, hogy fél 5-kor kelek, és fél 12-ig legalább benn rohadok a negyven-egynéhányfokos üzemben, de ami nem öl meg, az megerősít ugyebár. Plusz legalább szocializálódom egy kicsit és nem otthon rohadok.

Dióhéjban ennyi, újabb ígéretet teszek a rendszeres posztolásra, most viszont tipli van, mert holnap is korán kelek és muszáj valamit aludni is.

Ez már biztos volt, de piszok régen és még mindig piszkosul szeretem.

Tsók

Ui.: "...egy kibaszott ló vagyok."

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.