a karácsonyról...
2010.12.25. 10:58
Hmm-hmm...
Egyrészt megvilágosodtam; halál fölöslegesen bocsizok, mert a lőtéri kutyát se érdekli. Kettő: ez a poszt réges-régóta érik, épp ideje tehát, hogy legépeljem.
Egészen tegnap késő estig - vagy 10 fele - meg voltam róla győződve, hogy utálom a karácsonyt, mert nem láttam az értelmét. Aztán leültünk vacsizni, meg odaadtuk az ajándékokat és ezzel egész más megvilágításba került az egész.
A lehetséges okok, hogy miért is voltam grincs, utólag összeszedtem:
- mert mindenki agyonszervezett mindent, halálra idegeskedte magát a tökéletesség illúziójáért, mindennek fessnek és fantasztikusnak kellett lennie, elbűvölőnek és lehengerlően csodálatosnak és ünnepélyesnek. Ez kissé sok volt nekem, elvégre az utóbbi időben mániákusan irtom magam körül az illúziókat.
- szégyen ugyan, de attól még igaz; pont azoknak az embereknek nem tudtam ajándékot készíteni/venni, akik a legjobban számítanak, akiket a legjobban szeretek. Emiatt brutálisan mufurc, nyúzott, lehangolt, esőfelhő-jelenségecske voltam. Végül ez is jóra fordult, vagy legalább is jóra fordulni látszik, szóval ez sem gátolhat a jókedvemben.
- még fáradtabb vagyok, mint szoktam lenni, az utóbbi egy-két hétben szinte minden nap végigaludtam egy-egy lyukasórát (vagy nem-lyukasórát (= ). És még ennek ellenére is pokolian nyúzott voltam.
- végül az utolsó egy magánjellegű (nem mintha ezek nem lettek volna azok), de sajnos, mivel a blogom hírét szerte-szét terjesztettem a barátaim körében, cenzúrát kell gyakorolnom. Így megtartom magamnak.
Voltam Apával éjféli misén. Na nem mintha olyan hű-de-nagyon vallásosak volnánk, de mivel mindketten bűnös lelkek vagyunk, ránk fér az áhítat. A mise vége előtt picivel léptünk le, és sétáltunk egyet a Főtéren. Ooooooolyan gyönyörű! Olyan boldog voltam, annyira meseszép volt az éjszaka, úgy éreztem magam, mintha be lennék tépve, olyan félelmetesen könnyűnek, és boldognak. Valószínűleg azért e hirtelen boldogság, mert megszabadultam a karácsonyi nyűgöktől végre valahára, és most már csak élveznem kell a dolgot. Jól esett ennyre felszabadultnak lenni, már rég voltam utoljára ilyen könnyű.
Persze, jogos lehet a kérdés, mi a franc bajom van már megint... A szokásos kérdéskör. Amin nem tudom magam túltenni.
Kaptok egy számot; illetve kettőt, bár egyik se karácsonyi, ezt nézzétek el nekem. Az egyik:
És a másik:
A második részben a téma miatt, részben pedig a közelgő Alvin-koncert miatt került a blogba. Jaaajj, nagyon-nagyon szeretnék elmenni. Elvileg ott lesz a Jenni, az Adrián, és a Gergő, szóval már csak miattuk érdemes lenne elmenni. Meg többek között azért., mert az utóbbi időben a Gergő küldött pár számot tőlük, én pedig rájöttem, hogy tulajdonképpen határozottan szeretem a zenéjüket (szeptember végén még ki nem állhattam..., megint marha sokat változtam, ezalatt a pár hónap alatt is).
Nnnaa.... Zenét kaptatok, lelkiztem is, szívem csücskeit is megemlítettem (a teljesség igénye nélkül ugyan), szóval ideje mennem.
Boldog karácsonyt drágaságaim és tsók!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
m.sunset 2010.12.25. 19:22:36
A karácsony értelme? Hm, nem tudom, nekem még nem sikerült megvilágosodnom ez ügyben. Talán majd jövőre.
Örülök, hogy jól mennek a dolgaid.
memety · http://memety.blog.hu/ 2010.12.29. 16:44:07
Azért az túlzás. Sőt, egyre jobban kuszálódnak össze a dolgaim...
Mindegy. Majd lesz valami... (=