újra itt...

2010.09.11. 00:42

háj evribodi!

újra itt vagyok, boldogítom az emberiséget, rontom le az internet amúgy sem túl magas színvonalát. igen, valóban volt egy hosszabb szünet, de megnéztem egy-két ismerősöm blogját és tökéletesen siralmasnak találtam a helyzetet. na nem mintha pont én lennék az, aki majd jól javít rajta, de próbálkozni szabad, nem?

azért lesz pár változtatás. például megpróbálok beilleszteni jutyúbról videókat, lesznek képek, egy-két link a nagyon unatkozóknak.
a téma valószínűleg marad a mostani, megkedveltem ezt a komor, kissé "vad-semmi"-feelinges témát. ha pedig találok tisztességes kockát, akkor megcsináltatom az eredeti tervemet.

 

sokminden történt velem a nyáron, nem írom le mind, nekem nincs hozzá türelmem és úgyse olvassa őket a kutya se.
azért egy összefoglalót idefirkantok, hogy mégis tisztában legyetek:
- szakítottam a matyival;
- szőcén megint csúnyán behülyítettek;
- savaria karnevál első két napjában jártam egy évfolymatársammal;
- és a harmadik karneváli napon (minő mesei fordulat!) megtaláltam a saját, különbejáratú edward-om.
habár ez elég gejlen hangzik, akkor is így van. nem vagyok az a romantikus alkat, rettegek mindenféle szép, mesébe illő jelenetektől, mert mindenhol csak a vad realizmus van, húsba vágóan élesen, kegyetlen módon.

oké, jogos, hál'istennek, én nem találkoztam igazán életbe illő, kemény, kegyetlen dolgokkal, de amit láttam, az is bőven elég volt, habár úgyse úszom meg a rosszabbakat se.
ejjj, de szép összetett mondat lett ez is... hiába, elég késő van már, én is álmoska vagyok... :) a lényeget meg úgy is megérti, aki akarja.
 

wáááhh... megnéztem lauránk blogját: ejnyee... nekem speciel nagyon nem jön be. a fekete alapon pink betűk csak úgy vibrálnak meg táncikálnak az ember szeme előtt. őrjítő. akkor számnak betette lady gaga alejandróját...
én, mint a modern, "trendi" zenékből kevésbé művelt, vivát egyáltalán nem, mtv-t is csak ritkán lesegető személyiség, először kissé sokkolódtam a számtól. elég bizarr az eleje...
kinek a pap, kinek gaga...
nekem pl. most chilli. mindig visszatérek ehhez a jól bevált, tömény idegméreghez.
megpróbálom beilleszteni a számot, hátha sikerül...

nem sikerül...:/

akkor csak linkkel tudok szolgálni, bocsi gyerekek...
Red Hot Chili Peppers - My friends

és itt a szöveg is, a bátrabbaknak, akik mernek énekelni, jó hangosan, a közvéleményre magasról sz@rva:

 My friends

 

 My friends are so depressed
I feel the question
Of your loneliness
Confide..., 'cause I'll be on your side
You know I will, you know I will

X Girlfriend called me up
Alone and desperate
On the prison phone
They want... to give her 7 years
For being sad

I love all of you
Hurt by the cold
So hard and lonely too
When you don't know yourself

My friends are so distressed
And standing on
The brink of emptiness
No words... I know of to express
This emptiness

I love all of you
Hurt by the cold
So hard and lonely too
When you don't know yourself

Imagine me taught by tragedy
Release is peace
I heard a little girl
And what she said
Was something beautiful
To give... your love
No matter what

I love all of you
Hurt by the cold
So hard and lonely too
When you don't know yourself

 

 

 (by: Zeneszöveg)

akkor következzék pár szó a különbejáratú edward-ról (:P) is.

igazából máig nem értem, se én, se a Hanna, hogy érhetett ekkora szerencse minket. hiszen Ő velem jár, a haverja a Hannával akar járni...
K.B.E. (Külön Bejáratú Edward, alias Balázs) kinézetét nem regélem el. rátok úgyse nagyon tartozik, és különben is, az internet csúnya-gonosz-veszélyes, és sose lehet tudni, ki lesegeti az irományaim. szóval ezer bocs; de kedvesem személyleírása rejtve marad. legyen elég hát annyi, hogy alig magasabb nálam (pont jó); az öltözködése kifinomult és egyedi, olyan hű-de-nagyon-stílusos; a haja imádnivaló, emo-feeling; írisze meghatározhatatlan, akár az enyém; teljesen elbűvöl, ahogy félárbócra eresztett szemhéjjal szemlél, ahogy érzem a bőrömön a szuszogását; minden érintése gyengéd, nem követelőző, és a csókja...

nos, maradjunk annyiban, hogy lágyság és gyengédség tekintetében az ő csókja mellett a milka csoki is csak beton... *itt most elpirultam* (=

szóval: végtelenül, hatványozottan, és őrülten szerelmes vagyok!

de jól esett ezt kimondani. vagy inkább leírni.

 

de az ömlengés után vissza is térek a megszokott, csípős, cinikus stílushoz, mert ennyi szerelmes érzés bőven elég nektek, nem akarok leterhelni senkit. a többit megtartom magamnak, hogy megint legyen, ami miatt nem bírok aludni.
pedig jól esne már, a héten átélhettem, milyen is drogosnak lenni. na ne gondoljatok semmi rosszra; egyszerűen olyan ijesztő mértékű hagulatingadozásaim voltak, színes foltokat láttam mindenfele, szédültem, émelyegtem, botladoztam, fájt a fejem. mindezt bárminemű "cucc" nélkül...
félelmetes volt.
itt egy link, ahogy ígértem. egy, "az éjszaka háza" nevű szerepjátékkal játszom, ami egy könyvsororzat alapján készült. itt a játékosoknak alkotniuk kell egy karaktert, meg kell formálni a jellemét, külsejét, majd ezt le kell írni egy előtörténetbe. ha elfogadják, utánna tudsz játszani a többiekkel. a játék lényege, hogy mindannyian egy vámpíriskola növendékei vagyunk, és éljük az életünk. a játékosok posztokkal játszanak, gyakorlatilag közösen írunk egy nagy, ezer szálon futó sztorit, blablabla... lusta vagyok tovább ragozni, és te se vagy rá kíváncsi, így mindenkinek jobb...

lényeg a lényeg: két karakterem egyike, Roxanne Amant a sztori szerint kiment Angliába, ahol annak rendje és módja szerint drogos, alter csajt csináltak belőle. hogy a többiek tudják, milyen hülye "vagyok", és majd tudjanak kérdezgetni róla, a sztorit beleszőni a játékba, írtam egy naplós posztot. amikor Rox ezt a levelet írja a barátnőjének, be van tépve. olvassátok el, elég... fura, de elgondolkodtató. hogy honnét tudom, hogy milyne lehet betépni, gombázni, LSD-zni, fogalmam sincs. csak úgy jött. talán ennyire bele tudom magam élni, az erről szóló "élménybeszámolók" is biztos segítettek kicsit, de nagyrészt a fantáziám szüleménye. itt a link, valami hasonlót éreztem a héten is:
Az Éjszaka Háza Szerepjáték/Naplók/Válogatott őrültségeim (Rox naplója)

najóóó...

szerintem ennyi elég lesz erre a hétre. talán beéritek vele... :D
igazság szerint szívesen írogatnék még, de terveztem egy éjszakai fürdést is, lévén, hogy három lesz 2 teljes perc múlva, és az meg eléggé éjszakai időpont. legalább is szerintem.


szép álmokat, szőrös angyalokat, jó8, gúdnájt, meg amit akartok

tsók


ui.: kommentálni még mindig lehet, szabad, sőt, kifejezetten örülök neki.

uui.:najó, tényleg megyek, mielőtt komolyabban előtörnek belőlem a grafomán hajlamok :P


 

A bejegyzés trackback címe:

https://memety.blog.hu/api/trackback/id/tr242287570

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

AureliusMarcus 2010.09.11. 22:51:43

Tetszik a blogod. Ahogy magad is írtad, pár embernek szánalmas blogja van. A tiedben van egy erőteljes spiritusz. Jól összeszedett. Tartalmi felvezetés, bevezetésként zeneszöveg (ami nem is rossz mellékesen megjegyzem), majd végül a tárgyalás, a kifejtős rész? Nem is blog, hanem mintha egy irodalmi szöveg lenne a jobbik fajtából. Ebből rendesen lejön, hogy nem egy hétköznapi egyéniség vagy. Érdekes lenne, ha ezt folytatnád minél sűrűbben. Érdemes!!! Aurelius

memety · http://memety.blog.hu/ 2010.09.13. 21:29:34

hűűhh...
háát...
szóhoz sem jutok (=
amikor először olvastam, visítozva rohantam végig a lakáson (nem az első eset...).
köszönöm a biztatást, mert majdnem bezártam a blogot.
nem vagyok hozzászokva a dicsérethez, úgyhogy csak annyit mondhatok: "igyekszik az ember..."(=
memety

AureliusMarcus 2010.09.13. 22:17:38

Várom az igyekezeted. Mert - és ezt nem holmi nyalizásból mondom, hiszen az nem kenyerem - súlyos vétek lenne EZT a blogot akár csak szüneteltetni.
Nem ismerlek, de egy élénk és vibráló, színes egyéniségként képzellek el az írásaid alapján (javíts ki, ha tévedek). Egy olyan személyiségé, akinek érdekelnének a további mindennapi kalandjai, amiket megörökítesz. Ez elvégre egy blog lényege, nemde?
Egy kis extrovertáltság művészi formába fűzve, hogy mások is élvezhessék. Te ezen. Te ezen az ösvényen haladsz.
És csak arra az egyre kérlek: Haladj tovább!!!
süti beállítások módosítása