előre is szeretném jelezni, hogy ez itt most egy nem-hivatalos poszt, ugyanis el vagyok tiltva iskola végéig (!) a nettől, hogy a szobafogságról már ne is beszéljünk. úgyhogy ha esetleg befejezetlennek tűnne az íromány, az azért van, mert 1.: anyum hazajött, 2.: apum jött haza, 3.: elment a net (bár ez ritka, de kitudja...).

tegnap ismét közbotránkoztattam; amikor sulifogászatra mentünk, egy apró utcácskában, ahol nagyon alacsonyan voltak az ablakok, bevertem a fülem (a fülem, értitek?!), és kiesett a keretből a komplett ablak. de legalább bebizonyosodott, hogy egyszerre nem tudok többfelé figyelni. egyszerre próbáltam zenét hallgatni fülivel, pulcsit levenni, és még a hajamat is elbűvészkedni a szemem elől. ennek következtében történt a baleset, ahol én csak álltam, mint egy hülye, a Kati beordibált, hogy "Ne tessék haragudni, csak levertük az ablakot, de mindjárt visszatesszük!", a srácok az ablakkal szerencsétlenkedtek 3-an, sehogy se sikerült visszarakni, az ofőm osztotta az észt, aggódott értem és irányította a rekonstrukciós munkálatokat, egy bácsika meg kijött, hogy mi a jó büdös francot csinálnak szegény ablakocskájával. végig ezen röhögtek, ami persze engem nem zavar, mert már megszoktam, hogy rendszeresen hülyét csinálok magamból.

ma a dani már kezdett az agyamra menni, át akartam menni könyvtárba, ő meg jött utánam , hogy most mi van. mondom neki, semmi, erre jön velünk, és győzköd, hogy maradjak vele egy kicsit suli után. mondom neki, nem lehet, pontosan tudja, hogy bünti van. de azért húzza az agyam, direkt. kérdezi, mire kell hazaérnem. fél 3-ra, felelem.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.