gigantikus szerencse
2010.04.18. 09:55
így van, amint láthatjátok a címből, tényleg hatalmas szerencse ért, bár még mindig nem értem, hogy ezt mivel érdemeltem ki, meg úgy egyáltalán, azért felhőtlenül boldog vagyok, és felkerült a rózsaszín szemüveg is xD
igazából azért nem értem, mert a danival annyira, de annyira hasonlítunk, hogy húú. és hogy pont nekem legyen ekkora szerencsém, hogy megtalálom a tökéletes lelki társat...szóval elég kicsi az esélye :)
jajj, ötyééém, de nehéz ezt leírni...
na mindegy, lényeg az, hogy jó, hogy vagyunk egymásnak, mert most igazából el se tudnám képzelni, hogy perpill mit írnék ide, ha nem lenne. vagy úgy egyáltalán mit csinálnék.
ezt a posztot már szerda óta tervezem, csak nem jutott rá idő, annyira lefoglalt ő is meg az msn is, ezért aztán következzen egy rövid hétösszefoglaló.
szerdán tesin, ahol én vagyok a "térdes", rossz térdeim miatt, a tanár engem küldött a futáshoz zsámoly helyett, hogy ne 2 méteres átmárőjű köröket fussanak a teremben a többiek. mókás volt, mert rendszeresen belém jöttek, eljátszottak a hajammal, és persze mindezt futás közben :D
gyógytesin marha sokan voltunk, kb. 20-an, az átlagos 4-5 helyett. de jó volt, mert sikerült végre leúsznom a 20 hosszot, tehát 1000 métert!!!
(ez a taps helye)
csütörtökön igazából úgy olyan egetverő dolog nem történt...na jó, hát persze, tolnay megint rámmászott, a hanna meg csak hanna volt, a jenni pedig most kollektív utálatunkbban részesül, amiért átállt a sötét oldalra és a DH-ba (dohányzóba) járkál át slukkolgatni. báááár...lehet, hogy már rendesen bagózik.
hát ugye pénteken meg már a menő, PR-es (Phillip Russel) pulcsimban rohangáltam egész nap fel-alá, szóval meglettem dicsérve. gitár az tök oké volt, csak most ilyen szerelmes-nyálas számokat játszottunk, mert hogy a gitároktató srác éppen szerelmi válságban tengődött, de azt leszámítva jó volt.
a haladó edzés pedig nem is lett megtartva, mert csak én mentem el egyedül. húgom a kezdőre ment, a jenni pedig nem volt hajlandó eltolni odáig az orrát, mert "hát tudod, ugye most járok egy hónapja vele, és hát ezt meg akarjuk ünnepelni..."
ötyééém...
mit ünnepelni való van egy hónapban??? egy hónap az még semmi, nagyon és abszolút semmi. de egy év! az már valami. csakhát a párkapcsolatok 90%-a nem éri meg az 1 évet...de néha még az 1 hónapot se :(
aztán este msn...aaaaz nagyon ott volt...történelmet írtam, meg végre kiadtam a tolnaynak az útját, épp ideje volt. de az, hogy vele álmodtam, nagyon nem tetszik pár embernek... pedig én mondtam, hogy semmi jelentősége nincs az álomnak, azért lett miatta egy aprócska vitánk :( (persze azt nem mondtam, hogy az "álom" és a mosolyszünet is már vasárnap volt)
ötyééém...
de az előbb visszaolvastam a beszélgetésben, és ilyen miatt összeveszni...én se vagyok azért teljesen ép agyilag, meg nagyon is hülyén reagáltam egy-két dologra... de mindegy, most megint tiszta hepi minden, meg olyan eufórikus öröm :)
na jól van, nem írok többet, mert majd a végén senkinek se lesz türelme elolvasni
pápá
ps.: volt egy kisebb balhé. írtam is róla posztot, de olyan depis lett, hogy amint megnyugodtam, le is vettem. de ha mégis érdekel, akkor itt a link: http://memety.blog.hu/2010/04/18/kaoszelmelet_a_la_melinda
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.