valahol félúton a felhők között
2011.01.15. 22:08
*.*
Mert meg volt végre a naaagy találkozás, és most halálosan boldog vagyok (=
Igazából fogalmam sincs, mit írjak le a sok kis apróságból. Mert - ha nagyon józanul akarom nézni a dolgokat - akkor semmi jelentősebb nem történt. De a józan gondolkodás pokolian távol áll tőlem, ezért számomra igenis nagy jelentőséggel bír minden egyes összenézés, kollektív vigyorgás, a zabálni való mosolya, vagy amikor csak úgy szimplán néztük egymást. De külön engedélyt kaptam arra, hogy megemlíthessem, a Balázs valahogy lefejelte az asztalon álló gyömbis palackot :D
De nem tudom, hogy hozta össze. Viszont az igazsághoz hozzátartozik, hogy én is hoztam a szokásos formámat... Így hasra estem majdnem, legalább két ízben, kis híján magamra borítottam az asztalt - de tök igazságtalan a formatervezése, mert nem gondoltak a gólyalábúakra, pláne akik halál esetlenek.
És most majd megint várhatok két hetet. De megéri. Nagyon is.
Olyan, mintha álmodnék. De a legszebb álmok azok, amikor te irányíthatod. És én még nem akarok felébredni (=
Ma nem vagyok nagyon szalonképes formámban agyilag. Lefárasztott az idegeskedés, ami egészen addig kitartott, amíg megjelent egyszer csakúgy a semmiből. És még ő is észrevette az izgalomtól kolibri-szárny módjára verdeső szívem, amikor megöleltem. De aztán szép lassan átvette a helyét az eufória és az abszolút biztonságérzet.
Azért beillesztek két számot; egyet külön neki címezve, mert tudom, hogy szereti:
És még egyet; mert ezt meg én szeretem (=
(Méghozzá annyira, hogy képes volt pénteken egész nap ezt hallgatni, folyamatosan, szünet nélkül)
És mivel megint nem bírok magammal megint; egy bónusszám, á la Gina:
De ez a szám valami meseszép... És a szövege is zseniális (=
És persze tökéletesen passzol a poszt eufórikus, "rózsaszín napszemüvegen keresztül nézem a világot"-hangulatához...
Jó, azt hiszem, ideje mennem, mielőtt még jobban elhatalmasodna rajtam és a fogalmazási képességeimen az eufória.
Szépséges álmokat és tsók
Ui.: de-de-dee...
aaaww...
még mindig érzem magamon az illatát... hogy fogok én aludni?! :P
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
